A pályázat lehetőséget nyújtott fiataljaink számára, hogy a közvetlen lakóhelyük környékén található, természetvédelmi szempontból jelentős, a világörökség részét képező Hortobágyi NP flóráját, faunáját és élőhelyeit részletesen megismerhessék, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is. Ezzel kiegészítettük, megerősítettük mindazokat az ismereteket, amelyek a programok természetvédelmi előadásain elhangzottak, illetve szorosan kapcsolódtak a tananyaghoz is, amelynek keretein belül természettudományos órákon tanultunk a hazai nemzeti parkokról is.

Pályázatunk két részből állt. Az elsőben zajlott az elméleti oktatás. Itt a fiataloknak minél több új ismeretet nyújtottunk a Hortobágyi Nemzeti Parkról (HNP). A második részben az elméletben elsajátítottakat átültettük a gyakorlatba, hogy elmélyítsük tudásunkat, és tapasztalatokat is szereztek a fiatalok. A hat elméleti blokk egy 2 órás interaktív előadást tartalmazott, amelyet délutáni foglalkozások keretében valósítottunk meg. A témák feldolgozása interaktív tananyagfeldolgozással, frontális osztálymunkában, illetve csoportmunka keretében történt multimédiás segédeszközök, applikációk, térképek, határozókönyvek felhasználásával.

A gyakorlat egy 3 napos túra keretében zajlott. A legtöbb látnivaló Hortobágy községben volt. Itt van a Nemzeti Park Látogatóközpontja, a Kézműves udvar, Tájház, Kilenclyukú híd, Csárdamúzeum, Körszín, Pásztormúzeum, madárkórház, természetrajzi kiállítás. Erre egy egész napot szántunk. A következő napon az egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő Górési, Malomházi, Szálkahalmi, Tiszaörvényesi tanösvényeket jártuk be a park munkatársainak vezetésével. A harmadik napon pedig a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrumba és az Erdőtelki arborétumba kirándultunk.

A gyakorlati részeknél fontos szerep jutott a terepbejárásnak (tanösvények) és a közben elvégzett különféle gyakorlati foglalkozásoknak, mint a növény- és állathatározás kézikönyvek segítségével, térképen és terepen való tájékozódás, élőlények megfigyelése a természetben. Szintén hangsúlyos szerep jutott a múzeumok, látogatóközpontok, vadaspark, arborétumok látogatásának. Ezeken a helyszíneken szakemberek által tartott előadásokon, terepbejárásokon, kézműves és természetismereti foglalkozásokon vettünk részt.

A pályázat lehetőséget nyújtott fiataljaink számára, hogy a közvetlen lakóhelyük környékén található, természetvédelmi szempontból jelentős, a világörökség részét képező Hortobágyi NP flóráját, faunáját és élőhelyeit részletesen megismerhessék, nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is. Ezzel kiegészítettük, megerősítettük mindazokat az ismereteket, amelyek a programok természetvédelmi előadásain elhangzottak, illetve szorosan kapcsolódtak a tananyaghoz is, amelynek keretein belül természettudományos órákon tanultunk a hazai nemzeti parkokról is.

A jó gyakorlat két elemből épül fel. A táblajátékok alkalmazásával indirekt módon segíthető elő a diákok logikai készségének fejlesztése, türelemre, kooperációra, a szabályok betartására való ösztönzése, a siker- és kudarcélményeik adekvát kezelése, feldolgozása. A jó gyakorlat keretében kidolgozott táblajátékban egyidejűleg több csoport vehet részt. Csoportonként egy-egy kiválasztott tanuló minden héten megismerkedik egy-egy táblajátékkal. Az előzetesen kiválasztott fiatalok csoportjukban továbbadják a megtanult játékot, annak szabályrendszerét. A játékokban résztvevő csoportok rendszeres időközönként versenyt rendeznek. Négy hét után a csoportok minden játékra egy-egy résztvevőt delegálnak az intézeti szintű versenyre, amelyen kiválaszthatóak a legtehetségesebb fiatalok. A jó gyakorlat nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a játékokban olyan elemek is megjelenjenek, amelyek a kreatív gondolkodást, valamint a manuális készségek aktivizálását, fejlesztését ösztönzik.

Mozgáskotta alkalmazása új mozgásformák bemutatását, ezáltal a jobb és a bal agyfélteke működésének összehangolását, a diákok mozgáskoordinációjának és kultúrájának fejlesztését, egyensúlyérzékének javítását célozza. A bemutatni kívánt jó gyakorlatok módszertana ötvözi a sport, a zene, a logikai, a matematikai, valamint a drámajáték elemeit. A programban drámapedagógus és fejlesztőpedagógus irányításával a diákok 12 fős csoportokat alkotnak. A fiatalok új mozgáselemekkel ismerkednek meg. A fejlesztő foglalkozásokon az egyre nehezedő feladatok során a pedagógusok kiszűrik a tehetséges fiatalokat és kiválasztják azokat, akikkel egy mozgásszínpadi előadást hoznak létre. Ebben a programelemben is megjelenik a kreativitás. Az előadáshoz a színpadi dobogót, díszleteket, dekorációt, jelmezeket a fiatalok készítik el. A műhelymunkán résztvevő szakemberek részére olyan eszközökhöz jutnak, amelyek garanciát nyújtanak a megismertetett jó gyakorlatok zökkenőmentes és eredményes adaptálására.